Szent Borbála Akadémiai Kör Egyesület

Get Adobe Flash player

2016.04.08-09

 Az úr 2016.esztendejében, április havának 8.napján szakest tartatott Sopron városában,ama leghűségesebb helyen. Fényességes tekintetű Benke elnök urunk elküldte hát megen a legjobbjait,hogy fennen hirdessék és repraesentáltassák jó nevét ezen veretes compániának, ami elneveztetett vala ama szomorú sorsú Szent Borbáláról, de erről ne többet.

Kiválasztatott tehát Csaba kapitány a Lakatos nemzetségbül, meg Levente kapitány a Hartmannok acélos férfiúja, emez a Levente nevű aztán máshun kellet, hogy vitézkedjen. Mert történt, hogy ebben az időben Veszprim városában, ott hol Esván királyunk, aki mára szent vala, tehát ott hol ő is sokat forgolódott vala, ezen szent helyen borvedelő competitio rendeztetett. Ezen competitión amin nagyon sok rengeteg, és más vitéz jeleskedett, Levente kapitányunknak missiója vala, amit teljesített is jelesen. Na, de ebből ennyi elég!
Így történt, hogy magamnak a Csaba nevezetűnek adatott ezen nemes missio. Minekután már mindenki igen jól tudja, hogy ezen nemes ferfiak ama bizonyos Szent Borbála nevű compánia zászlójának vitézlő őrei, ezért ebből tudható jól, hogy eme missió így is in solo rendben komplettírozódott, és ezt majd levelem folyásából látni fogjuk jól.
De nézzük tovább! Legelébb is a József a Tímárok nemzetségibül, akit a többi erdőjáró csak Csávónak hí, meg az Esván a Galambosoktul akit a többi silvanus dominalis csak Tubinak hí, és csak a jó Isten a tudója mire neveztettek ezen férfiúk ily furfangos neveken, de jól van ez így, na ezek ketten aztán egy igen fényes lakomára invitáltak legelőször is amin jól helyt álltam a szolgálati statutumnak megfeleve. Ennekutána megérkezett a Csávó nevezetű Silvanus Dominalisnak vitéz sarja, akit meg Kis Csávónak nevez a többi erdővigyázó, azér így, mer ő a kisseb (bár igaziból nagyobb), és ez így van jól.
De nézzük tovább!
Itt aztán mi, tudniillik a fent már megnevezzetek, átvonultunk a festum locatiójára,merhogy az máshun vala. Bizton állíthatom az elnök uraknak, hogy Sopron népének, kiváltképp az asszonyinak, ez igen nagy örömére szolgálott, amint mi nagyszerű  férfiak, fényes uniformisunkban és vitéz szablyáinkkal ott parádézunk vala, de erről ne többet. 
Megérkezvén a helyszínre a mi jó Silvanus Dominalisaink, méltó helyemet kijelölték vagyon pedig ez ama asztalnak a főjén in circum presidium.
Haladjunk tovább!
Elkezdődött hát ezen festum szépen, ahogy illik de ezen furfangos erdőőrök aztán nem a megszokott nedűnket szervírozták ám, amit mi csak sörnek hívunk jól, hanem hozták azon másikat, amit ugyanúgy nagy örömmel bírunk fogyasztani, tudniillik a bort. De nem ám csak úgy magába, hanem ezt fondorlatosan összevegyítették ama vízzel, amit az bizonyos Ányos a Jedlik nemzetségbül való olyan jól kifundált Szent Mártonnak hegyin míg a régmúlt időben.
De erről ne többet!
Míg a festum kezdetin megkért engem ama Komlóssyak nemzetségibül való József, akit ezen jó erdeinket óvók csak Medvének hínak, az, akinek az oroszokkal való nagy harcunk után menekülnie kellett ezen szent hazábul, mer ezek a szlávok rá igen megharagudtak, mer nekik nagy rosszat cselekedett, de tette az igen jól, mer az ami fényességes nemzetünknek nagy hasznára vala.
Tehát megkért engem, hogy az ő memoárját erről a viszontagságos, nyomorúságos idejibül szent hazánknak, és az akkor vele estekről olvassam fel, mivelhogy ugyan ő egy szittya székely vérünk, de ezen gyászos idűkről beszélvén lehet, hogy megcsuklik a hangja, és azt ő igencsak nem akarja itt a iuventus előtt.
Ez a József, akit különben ahogy már azt említettem Medvének hínak ezen derék erdei véreink, ez aztán elment az Ángliusoknak a külső földjire. Ez az főd amit egy Hispán, az Kristóf Kolompos nevezetű talált meg nekik véletlen, ez vót nagyon régen, amikor ez Indiába akart vót menni, de nem oda jutott, hanem erre a fődre, de ő a balga fejivel úgy hitte Indiába van.
Na hát itt az Ángliusok földjén, amire aztán a Burkusok is szemet vetettek, ezér most ezek a népek itt olyan Ánglius-Burkusok, és beszélik ez a két igencsak furimányos beszédet, itt ez mi vérünk a József, meg sok más nagyszerű vérünk megtanították ezeket az Ánglius-Burkusokat fát ültetni, meg azt is, hogy kell azt kivágni. Mer hogy ezek azt nem tudták addig, most már tudják jól, azóta a fák ott az égig érnek. De menjünk tovább!
Mivel ezen felkérés mind a compania, amit Szent Borbálának hívnak, mind a magam számára igen nagy megtiszteltetés vala, így rögtön rendelkeztem arról, hogy ezen felovasás mindenképpen a legmagasabb nívón kiviteleztessék, és számomra szép asszonyszemélyeket a világ tartására kijelöljenek. Ezen peticíómat ezek a hős Szilvánusok igen csak vonakodva bírták teljesíteni, akkor még gyarló eszemmel nem tudtam a miértjét.
De haladjunk tovább!
A felolvasás megtörtént, úgy, ahogy annak lennie kellett, és folyt ezen nemes festum tovább annak rendje és módja szerint. Éppen a Tubi nevű Silvánus véremmel pipára gyújtván poharainkat, eme szép kupát a sasok gyönyörű címerével eksre emelvén, lám csak zaj üté meg fülemet, úgy sré jobb felül. Az árgyélusát, ki szólít, mintha egy szép álombul riadnék;
- Tequila balek, jól jegyezd meg balekinák pedig nincsenek!
- Keresztapám, keresztanyám tik vagytok? Utoljára ti szólítottatok így, de álljatok meg, mér beszéltek ily dőreséget?
De lám, nem ők azok. Akkor ki ez a rebellis? Hadd hányom kardélre!
A homályban távol egy férfi alakja dereng. Állj meg, asszony ez, nem férfi!

- De mit akar ez?
És csak folytatja furcsa beszédjét.
Megvilágosodék. Ezen derék ifjú erdőkerülők, biztosra veszem, hogy Trianon az oka, kicsit összezavarodtak, és férfit akartak csinálni gyönyörűséges asszonyainkból. Tudjátok, azt gondolták az ifjak, hogy ezt jelenti a férfiusítás. Na de ezt orvosoltuk helyben, segítségül hívva az öreg Silvan firmákat, és jó daloskönyvünket, kiszabadítván a iuventust ezen konfúzíóból, tettük ezt igen nagy sikerrel, rengeteg patrónust szerezve a gyönyörűséges hölgykoszorúból. Mi már csak így csináljuk ezt, öreg firmák.
A felszóllaló firminának is elmagyaráztam jól, ügyesen, attól,hogy ő átesett bizonyos féfiasító processzión, attól az ő neve Vali maradt, mert hogy így hívták őt, és nem lesz Vili semmiképp, erről kezeskedem, és ez így van jól.
Ennyi hát!
 
Delegatio consumo

Lakatos Csaba a.Tequila 
A Szent Borbála Akadémiai Kör Zászlóőrségének Vezénylő kapitánya s.k.
Az úr 2016.esztendejének november.30. napján Szent Márton hegye alatt Győság -Halomalján